2011. október 26., szerda

Barna bácsi képregénye


Minden reggel Barna bácsi jó reggelt kíván a hálószoba ajtóból.

Indulunk sétálni!!!
Barna bácsi tudja, hogy csak akkor szabad kimenni a kertkapun, ha a gazdi megengedi
Barna bácsi a réten olyan virgonc, hogy akár 5 évet is letagadhatna.
Barna bácsi jön, ha hívják
Barna bácsinak még az árnyéka is szépen jön pórázon


Barna bácsitól a macskák is nyugodtan aludhatnak

Barna bácsi tudja, hogy a kutyák nem mehetnek be a konyhába
Ő már öreg kutya, ezért sokat pihen....
... de azért őt is rá lehet venni némi birkózásra.
Nyári melegben szeret locspocsolni...


.... de a legjobban azt szeretné, ha végre lenne egy igazi gazdája!

2011. október 25., kedd

További tudni valók Barna bácsiról

Kapcsolat más élőlényekkel
  • Igazi vizsla lélek, egy ember bármit meg tehet vele, eszébe se jutna támadni

  • Bizalommal közeledik minden emberhez
  • Szuka kutyákkal nagyon jól kijön
  • Kan kutyákkal nem nagyon tudtuk tesztelni, de nem mutatott agressziót, azért jól kihúzta magát.
  • A macskákkal jól kijön, a lakásban 100%-ig macska kompatibilis - otthon lehet hagyni őket gond nélkül.
  • A kertben ha a macska fut, akkor utána ered, de nem bántja.
Engedelmesség, viselkedés
  • Ha rosszat csinál elég csak felemelni a hangunkat azonnal tudja, hogy rosszat csinált
  • Az "ül" parancsot jól tudja (kézjel: felemelt mutatóujj)
  • Az ételt a táljából csak az "eheted" parancsszóra eszi meg
  • A száraz tápot puhára kell áztatni neki, és a tálját emelvényre rakni, hogy könnyebben elérje
  • Pórázon szépen sétál, a láb mellett követés is egész jól megy neki
  • Póráz nélküli sétánál figyelni kell, mert amikor már haza fele tartunk, akkor hajlamos az utolsó 200 méteren hazarohanni  (ez nálunk nem volt gond mert a falu szélén lakunk egy gyakorlatilag 0 forgalmú utcában) Erről nagyrészt már sikerült leszoktatni, nagy odafigyeléssel és jutifalatok tömegével - 10 méteren belül ilyenkor visszahívható, utána már nincs esély rá - de még nem 100%-os.
  • Séta közben nagyon jól behívható - leszámítva a fenti esetet. Felrebbenő fácánról is vissza tudtam hívni
  • "Őrzi a házat" a kertben ugat minden gyanús dologra
  • A kertben jelöl
  • A házban a szobatisztasággal van némi gond, néha itt is jelöl, és egy időben többször bepisilt-bekakilt
Fizikai állapot
  • Fizikailag jó állapotban van, a mozgásán nem nagyon látszik az öregség
  • A bal hátsó lábára néha sántít
  • A körmeiben nagyon le van nőve az élő rész, fokozott odafigyelést igényel
  • A szeménél a bőr kicsit laza, emiatt könnyen bemegy a por, és így hajlamos a gyulladásra
  • Fogköve van

2011. szeptember 27., kedd

Fejtágítás volt minálunk.

Ma kutyatréner volt nálunk, Heni a http://www.kutyatrening.hu/-ról, mivel Barna bácsival erős jelölési problémák voltak.
Sokáig beszélgettünk, és kiderült, hogy szinte mindent tudtunk amit csinálnunk kéne, csak szinte semmit se csinálunk.
A következő dolgokat kell visszahozni, illetve betartani:
- Rituális evés (most jut eszembe, hogy a ma esti vacsoránál is elfelejtettem. Brühühü)
- Szigorúbb betartása az ajtó szabálynak - tehát, hogy előttünk sose mehetnek ki a kutyák.
- Megérkezéskor az 5 perces szabály szigorú betartása, megfejelve azzal, hogy nem idegeskedem azon, hogy Fanni sikoltozik utánam a kerítésen keresztül. (ezt ma már teszteltem, úgy jöttem be, hogy a mai napi további teendőimen gondolkodtam, és Fanni pattogása a töredékére csökkent).
- Csak akkor foglalkozunk a kutyákkal ha mi hívtuk oda magunkhoz + ha másik kutya is jön akit nem hívtunk, azt figyelmen kívül hagyjuk.
- Napi 3x séta a kert tisztaságért, ha csak 5 perc időm van, akkor is kiviszem őket a sarki szántóföldig.
- Kutyajátékok elpakolása, csak jutalomként kapják meg őket.
- Kaptunk pár tippet Barna étkezési problémájára is (mostanában csak nyammog a kaján) Husilevest fogok nekik főzni, és ezzel nedvesíem a tápjukat, illetve most Barna  bácsi tésztát is fog kapni a kajájába, hogy kicsit hízzon.
- Fanninak folyamatosan, kis adagokban adom a kajáját evés közben, hogy ne tudjon annyira falni, ha valamelyik kutya hagy maradékot akkor azt nem eheti meg. (már ott tart a zabálása, hogy fuldoklik közben)
- Ki lesznek tiltva a garázsból, és a nappaliból is, bevezetjük az engedélyre belépés szabályát is.

Most hirtelen ennyi jut eszembe, de Heni is ír majd összefoglalót a találkozóról.

A találkozó nagyon hasznos volt, sajnos kezdtünk már kétségbe esni, és ennek hatására pont a rossz irányba a bevált szabályoktól távolodtunk el. Most újra visszatérünk a Pécsett megszokott kerékvágásba, csak már három kutyával.

2011. szeptember 7., szerda

Találtunk egy cicát

Múlt hét pénteken sétálni mentünk a kutyákkal a falu határába. Jóval az utolsó ház után egyszer csak kétségbeesett nyávogást hallottam az egyik bozótosból. Kíváncsi voltam a cicára - hátha megsebesült - de sajnos a kutyáimat is nagyon érdekelte a dolog, a macsek azonnal felfutott a fára. Csak annyit láttam belőle, hogy vörös és karcsú - ajjaj, akkor ez biztos a szomszédék Boldizsár macskája lesz, csak nem történt valami baja, hogy így nyávog!

Gyorsan hazavittem a kutyákat, és visszamentem a cicához. Hívásomra azonnal odajött hozzám. Mikor megfogtam már gyanús volt hogy túl pici Boldizsárhoz. Letettem a földre - ő meg boldogan bújt hozzám - ekkor láttam hogy valóban, ez nem a Boldi, ez egy kölyök cicus.

A cicus egy-két hónapos lehet, teljesen egészséges, tiszta, gyönyörű puha bundával. Elindultam vele vissza a faluba - hátha felismeri hol lakik. Közben ő a világgal maximálisan megelégedve dorombolt a karjaimban. Se a játékparkba, se a lovardába nem akart bemenni, sőt mindkét helyen nagyon félt a kutyáktól. A következő ház meg már a szomszédainké, nekik meg biztosan tudom, hogy nem volt vörös cicájuk.



Kétségbe esetten álltam a házunk előtt, hogy most mit is kezdjek ezzel a cicával. Felhívtam Zolit telefonon, hogy jöjjön ki, mert találtam egy cicát. Zolinak is azonnal a szívébe lopta magát, ráadásul mostanában beköltözött egy egércsalád a hálószoba konvektorába, erősen gondolkodtunk valami egérfogó beszerzésén....

Mivel a cica nagyon fél a kutyáktól, a mi kutyáink meg nagyon kiváncsiak rá - ráadásul Barna bácsiról nem sokat lehet tudni, hogy milyen a viszonya a macskákkal a következő haditervet eszeltük ki:

A kutyák lent szoktak aludni az irodában, kiküldtük őket, és bezártuk az ajtókat. Ide került a cicus pár órára, itt kapott enni. Éjszakára a macsekot kitesszük a kertbe - hátha mégiscsak elcsavargott valahonnan, tőlünk már könnyebben hazatalálhat. Így a cicus is szokja a kutyák szagát, és a kutyák is ismerkedhetnek a macsek szagával.




A cica azonnal otthon érezte magát a szobában, körbe szaglászott végül elhelyezkedett a székemen és álomba merült. Később Fannit pórázon bevittem a szobába - róla tudom 100% biztosan, hogy bántani nem bántaná, csak borzalmasan kíváncsi. Idő közben a cicus is megnyugodott túlzottan nem foglalkoztatta Fanni jelenléte.

Este helyet cseréltek az állatok a cicát kiraktuk a kertbe - az első dolga az volt, hogy bemászott a pince ablakon - majd elbúcsúztunk tőle.

Reggel nem mertem reménykedni, de mikor kijöttem a házból és hívtam, azonnal előbújt - a pincéből, ahol ezek szerint az egész éjszakát töltötte.

Hát így lett egy cicánk is...



2011. július 29., péntek

Verekedés :( Fürdés :)

Ma reggel megvolt Barna első verekedése. Bár inkább verése, ő csak az áldozat volt, és nagyrészt az én hibámból.
Ma reggeli sétakor szembe találkoztunk a hátsó szomszéd kutyájával Leóval, aki láncon tölti az életét - de most épp elengedte a gazdája sétálni. Mivel Lunával nagy barátok, így nem nagyon aggódtam, de azért Barnát rövid pórázra vettem magam mellé. Luna örömmel üdvözölte a barátját, majd Leó megszaglászta Fannit is, akivel még nem nagyon ismerik egymást. Mivel minden maximálisan békésen zajlott, elkövettem azt a hibát, hogy odaengedtem Barnát is ismerkedni. Barna teljesen békés testtartásban odament Leóhoz megszagolni. Leó a következő pillanatban el is kapta a nyakát és a következő pillanatban már csak egy verekedő-hörgő szőrcsomót láttam a két kutyából.

Próbáltam szétszedni őket Barna pórázánál fogva, de akkor már láttam hogy azzal nem érek semmit, mert nem Barna támad, az ő nyakán lóg Leó. Próbáltam a lehető legfélelmetesebb hangon ordítani vele, hátha meg tudom szakítani a verekedést - de semmi. Már épp összeszedtem volna minden bátorságom, hogy elkapjam Leó grabancát, de ekkorra szerencsére odaért a gazdája és ő egy mozdulattal leszedte a kutyáját róla. Barna szerencsére nem sérült meg, pár pöttyön kijött a szőre ennyi. Lelkileg se terhelte meg nagyon, mert pár perc múlva a réten már békésen rohangált Fannival.

Tanulság 1: Semmi tapasztalatom kan kutyákkal, úgyhogy Barnát többé nem engedem oda egyhez se - még akkor se ha azok a lányokkal udvariasan viselkednek.

Tanulság 2: Ettől kezdve kannával sétálunk amíg Barna velünk van, mert más kan kutyák is szoktak szabadon sétálni a környéken, mert az egy dolog hogy én nem engedem oda Barnát, de mi van ha az a kutya jön oda hozzá....

Egy pozitív következménye lett a dolognak: Mivel Leó alaposan sárba döngölte Barnát ezért itthon végre megfürdettük. - Már terveztük ezt egy ideje, mert elég büdi volt de nem tudtam rávenni magam. A fürdést a kertben csináltuk, Barnát ki akartam kötni a kerítéshez hogy ne mászkáljon el, de mikor meglátta a kerítéshez rögzített pórázt befeszített - ezek szerint tudja mit jelent kikötve lenni és utálja. Végül sikerült odacsalogatni és rácsattintani a pórázt. Az elején nagyon feszítette a fejét, de mindig visszatuszkoltam, hogy laza legyen a póráz.
Végül sikerült belefeledkeznie dörzsizésbe, és élvezte is a dolgot. Az utána következő törcsizést meg ugyanúgy élvezte mint Fannicsek.

Most gyönyörű csilli-villi szőre lett, és sokkal puhább is a tapintása. Ráadásul csodálatos babasampon illatú!

2011. július 27., szerda

Jó hírek, rossz hírek

Kezdjük először a rossz hírekkel:

Barna kezdi otthon érezni magát, annyira, hogy szerdán kicsit betámadta Fannit. Barna talált valami izgalmasat a kertben Fanni odament megnézni, Barna meg betámadta. Szerencsére Zoli kinn volt velük és azonnal leállította a dolgot. Fanni végül megúszta egy kicsi lukkal a jobb hátsó lábán.
Barna Luna esetében se bír magával. Mivel Luna még ivaros, és bár most nem tüzel mégis jó illata lehet úgyhogy Barna rámászott. Azonnal leszedtem róla, és lenyomtam a földre. Ezt 3x el kellet játszanunk, de azóta megértette, hogy ezt nem csinálhatja nálunk.

Akkor most a jó hírek:

Barna emberekkel szembe semmilyen agressziót nem mutat. Bármit megtehetek vele. Amikor le kellett nyomnom a földre nem tiltakozott, azonnal megadta magát. Tegnap este előbb kezdett enni mint, hogy engedélyt kapott volna rá, és simán ki tudtam venni a falatot a szájából, meg se nyikkant.
Hihetetlen kiegyensúlyozott idegrendszerű és okos kutya. Mikor hozzánk került, semmilyen parancsot nem ismert, csak behívni lehetett. Mára már egész jól megy az ül, már kezd hallgatni a nevére, alakul a pórázon sétálás is. Tudja már azt is, hogy a kertkapun engedély nélkül nem szabad kilépni.

Sétára várva


Végre megtalálták a közös hangot Fannival, és már hármasban tudnak játszani!



Annyira más mint szegény Luna kutyánk, aki eddigi kb. 3 évét láncon töltötte, és gyakran elverték. Lunára még most se nagyon lehet rászólni, ha az ember egy kicsit is szigorúan szól rá azonnal behúzza fülét-farkát. Ha meg véletlen felemelnénk a hangunkat akármi miatt már menekül azonnal. Barnára simán rá lehet szólni - és elég csak szigorú hangsúlyt alkalmazni - azonnal tudja, hogy rosszat csinált, abba is hagyja és jön bújni, bocsánatot kérni.

Luna leány számára még mindig szokatlan, hogy az emberek akarhatnak tőle valamit, még mindig nehezen megy az ül, pedig már 3 hónapja gyakoroljuk a dolgot - általában két lábra áll, mert a láncon ezt a pózt szokta meg ha véletlen foglalkoztak vele az emberek. Barna már a harmadik nap elkezdte kapizsgálni mit akarunk tőle, és már stabilabban tudja a parancsot mint Lunci.

Lunához képest Barna annyira jó idegi állapotban van, hogy ha nem tudnám honnan került hozzánk, azt gondolnám csak nyaralni kaptuk kölcsön szerető gazdijaitól. Egyedül az árulkodik az igazságról, hogy Barna a bújáson kívül semmihez sem ért. Azt sejtem egyszer régen mielőtt ahhoz a gyűjtőhöz került lehettek igazi jó gazdái. Kár, hogy nem volt benne chip, most haza kerülhetett volna....

Sétálunk

2011. július 25., hétfő

Bakács Barna első napja

Bakács 11 óra környékén érkezett meg hozzánk, nagyon aranyos, nyugodt (természetesen vizslához mérten) kiegyensúlyozottnak tűnő kutyus. Azonnal beleszeretett Lunába, vágta neki az imponáló pózokat

Első dolgunk volt, hogy elmentem velük hármasban sétálni. Bakács pórázon jött, a lányok szabadon. Első tapasztalat: a láb mellett menést nem ismeri, de nem is küzd nagyon ellene, nagyon nem tépi a pórázt könnyű visszahúzni magam mellé. A réten hosszú pórázra engedtem, de mivel nagyon jól viselkedett és ha hívtam azonnal jött így el mertem engedni - nem is volt vele gond. A kondiján viszont van mit javítani, miután felfutott hozzám egy 10 m-es dombra lihegett rendesen. Hazafele már nagyon szépen jött láb mellett - köszönhetően a fáradságának.

Lunával

Barna megvizsgálja, mit szoktak a vizslák csinálni a réten

Futáás

Itthon kapott tőlünk egy keresztnevet: Barna - mivel a Bakács olyan vezetéknevesen hangzik nekünk, nem is tudtuk megszokni.

Bakács Barna nagyon okos kutya - annak ellenére, hogy még az Ül parancsot se ismeri. Elég csak csúnyán nézni rá, máris tudja hogy rosszat csinál, azonnal abba is hagyja, és jön farok csóválva bocsánatot kérni. Ha leülök azonnal jön bújni - teljesen olyan mint Fannimanni.



Délután megvolt az első játék Lunával, Fannival még kommunikációs gondjaik vannak, mert Fannimanni játékra hívás közben ugat, és az Öregúron látszik, hogy ettől teljesen zavarba jön, és nem érti mit kezdjen a helyzettel - de majd úgyis megtanulják egymás nyelvét.




Barna nem nagyon akart bejönni a házba, de miután levittem neki az ágyát sikerült beimátkozni. Pár percre rá már le is mászott az alagsorba vezető lépcsőn, majd ott sípolt a legalján, hogy nem mer feljönni (a lépcsőfokok között át lehet látni és ez általában minden kutyának problémát okoz elsőre - Luna is sokáig nem mert feljönni miatta) végül hosszas unszolásra csak felmászott - de úgy hogy minden lépcsőfoknál alaposan megvizsgálta a lukat. Pár percre rá már úgy közlekedett, mintha sose lett volna gondja vele.

Sajnos felmászott a lenti szoba ágyára - gondolom azoknál, akik eddig vigyáztak rá ezt lehetett - de nálunk más a szabály így le kellett parancsolnunk róla. Végül 2x kellett rászólni - és kicsit felpuhítani pokrócokkal a saját ágyát - többet nem ment fel.

Az esti etetéstől kicsit tartottam, mondták, hogy ott néha szokott morogni, de végül mintakutyaként viselkedett. Miután leültettük csak egyszer kellett rászólni, utána szépen várta, amíg engedélyt kap rá. Fanni és Barna fejezte be elsőnek az evést, utána megvizsgálták alaposan egymás tálját, hogy a másik hagyott-e valamit.



Az estét végül Barna lent töltötte az ajtónál, nem akartuk erőltetni a lépcsőzést, elég volt ennyi izgalom neki mára.