2011. július 27., szerda

Jó hírek, rossz hírek

Kezdjük először a rossz hírekkel:

Barna kezdi otthon érezni magát, annyira, hogy szerdán kicsit betámadta Fannit. Barna talált valami izgalmasat a kertben Fanni odament megnézni, Barna meg betámadta. Szerencsére Zoli kinn volt velük és azonnal leállította a dolgot. Fanni végül megúszta egy kicsi lukkal a jobb hátsó lábán.
Barna Luna esetében se bír magával. Mivel Luna még ivaros, és bár most nem tüzel mégis jó illata lehet úgyhogy Barna rámászott. Azonnal leszedtem róla, és lenyomtam a földre. Ezt 3x el kellet játszanunk, de azóta megértette, hogy ezt nem csinálhatja nálunk.

Akkor most a jó hírek:

Barna emberekkel szembe semmilyen agressziót nem mutat. Bármit megtehetek vele. Amikor le kellett nyomnom a földre nem tiltakozott, azonnal megadta magát. Tegnap este előbb kezdett enni mint, hogy engedélyt kapott volna rá, és simán ki tudtam venni a falatot a szájából, meg se nyikkant.
Hihetetlen kiegyensúlyozott idegrendszerű és okos kutya. Mikor hozzánk került, semmilyen parancsot nem ismert, csak behívni lehetett. Mára már egész jól megy az ül, már kezd hallgatni a nevére, alakul a pórázon sétálás is. Tudja már azt is, hogy a kertkapun engedély nélkül nem szabad kilépni.

Sétára várva


Végre megtalálták a közös hangot Fannival, és már hármasban tudnak játszani!



Annyira más mint szegény Luna kutyánk, aki eddigi kb. 3 évét láncon töltötte, és gyakran elverték. Lunára még most se nagyon lehet rászólni, ha az ember egy kicsit is szigorúan szól rá azonnal behúzza fülét-farkát. Ha meg véletlen felemelnénk a hangunkat akármi miatt már menekül azonnal. Barnára simán rá lehet szólni - és elég csak szigorú hangsúlyt alkalmazni - azonnal tudja, hogy rosszat csinált, abba is hagyja és jön bújni, bocsánatot kérni.

Luna leány számára még mindig szokatlan, hogy az emberek akarhatnak tőle valamit, még mindig nehezen megy az ül, pedig már 3 hónapja gyakoroljuk a dolgot - általában két lábra áll, mert a láncon ezt a pózt szokta meg ha véletlen foglalkoztak vele az emberek. Barna már a harmadik nap elkezdte kapizsgálni mit akarunk tőle, és már stabilabban tudja a parancsot mint Lunci.

Lunához képest Barna annyira jó idegi állapotban van, hogy ha nem tudnám honnan került hozzánk, azt gondolnám csak nyaralni kaptuk kölcsön szerető gazdijaitól. Egyedül az árulkodik az igazságról, hogy Barna a bújáson kívül semmihez sem ért. Azt sejtem egyszer régen mielőtt ahhoz a gyűjtőhöz került lehettek igazi jó gazdái. Kár, hogy nem volt benne chip, most haza kerülhetett volna....

Sétálunk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése