Ma reggel megvolt Barna első verekedése. Bár inkább verése, ő csak az áldozat volt, és nagyrészt az én hibámból.
Ma reggeli sétakor szembe találkoztunk a hátsó szomszéd kutyájával Leóval, aki láncon tölti az életét - de most épp elengedte a gazdája sétálni. Mivel Lunával nagy barátok, így nem nagyon aggódtam, de azért Barnát rövid pórázra vettem magam mellé. Luna örömmel üdvözölte a barátját, majd Leó megszaglászta Fannit is, akivel még nem nagyon ismerik egymást. Mivel minden maximálisan békésen zajlott, elkövettem azt a hibát, hogy odaengedtem Barnát is ismerkedni. Barna teljesen békés testtartásban odament Leóhoz megszagolni. Leó a következő pillanatban el is kapta a nyakát és a következő pillanatban már csak egy verekedő-hörgő szőrcsomót láttam a két kutyából.
Próbáltam szétszedni őket Barna pórázánál fogva, de akkor már láttam hogy azzal nem érek semmit, mert nem Barna támad, az ő nyakán lóg Leó. Próbáltam a lehető legfélelmetesebb hangon ordítani vele, hátha meg tudom szakítani a verekedést - de semmi. Már épp összeszedtem volna minden bátorságom, hogy elkapjam Leó grabancát, de ekkorra szerencsére odaért a gazdája és ő egy mozdulattal leszedte a kutyáját róla. Barna szerencsére nem sérült meg, pár pöttyön kijött a szőre ennyi. Lelkileg se terhelte meg nagyon, mert pár perc múlva a réten már békésen rohangált Fannival.
Tanulság 1: Semmi tapasztalatom kan kutyákkal, úgyhogy Barnát többé nem engedem oda egyhez se - még akkor se ha azok a lányokkal udvariasan viselkednek.
Tanulság 2: Ettől kezdve kannával sétálunk amíg Barna velünk van, mert más kan kutyák is szoktak szabadon sétálni a környéken, mert az egy dolog hogy én nem engedem oda Barnát, de mi van ha az a kutya jön oda hozzá....
Egy pozitív következménye lett a dolognak: Mivel Leó alaposan sárba döngölte Barnát ezért itthon végre megfürdettük. - Már terveztük ezt egy ideje, mert elég büdi volt de nem tudtam rávenni magam. A fürdést a kertben csináltuk, Barnát ki akartam kötni a kerítéshez hogy ne mászkáljon el, de mikor meglátta a kerítéshez rögzített pórázt befeszített - ezek szerint tudja mit jelent kikötve lenni és utálja. Végül sikerült odacsalogatni és rácsattintani a pórázt. Az elején nagyon feszítette a fejét, de mindig visszatuszkoltam, hogy laza legyen a póráz.
Végül sikerült belefeledkeznie dörzsizésbe, és élvezte is a dolgot. Az utána következő törcsizést meg ugyanúgy élvezte mint Fannicsek.
Most gyönyörű csilli-villi szőre lett, és sokkal puhább is a tapintása. Ráadásul csodálatos babasampon illatú!
2011. július 29., péntek
2011. július 27., szerda
Jó hírek, rossz hírek
Kezdjük először a rossz hírekkel:
Barna kezdi otthon érezni magát, annyira, hogy szerdán kicsit betámadta Fannit. Barna talált valami izgalmasat a kertben Fanni odament megnézni, Barna meg betámadta. Szerencsére Zoli kinn volt velük és azonnal leállította a dolgot. Fanni végül megúszta egy kicsi lukkal a jobb hátsó lábán.
Barna Luna esetében se bír magával. Mivel Luna még ivaros, és bár most nem tüzel mégis jó illata lehet úgyhogy Barna rámászott. Azonnal leszedtem róla, és lenyomtam a földre. Ezt 3x el kellet játszanunk, de azóta megértette, hogy ezt nem csinálhatja nálunk.
Akkor most a jó hírek:
Barna emberekkel szembe semmilyen agressziót nem mutat. Bármit megtehetek vele. Amikor le kellett nyomnom a földre nem tiltakozott, azonnal megadta magát. Tegnap este előbb kezdett enni mint, hogy engedélyt kapott volna rá, és simán ki tudtam venni a falatot a szájából, meg se nyikkant.
Hihetetlen kiegyensúlyozott idegrendszerű és okos kutya. Mikor hozzánk került, semmilyen parancsot nem ismert, csak behívni lehetett. Mára már egész jól megy az ül, már kezd hallgatni a nevére, alakul a pórázon sétálás is. Tudja már azt is, hogy a kertkapun engedély nélkül nem szabad kilépni.
Végre megtalálták a közös hangot Fannival, és már hármasban tudnak játszani!
Annyira más mint szegény Luna kutyánk, aki eddigi kb. 3 évét láncon töltötte, és gyakran elverték. Lunára még most se nagyon lehet rászólni, ha az ember egy kicsit is szigorúan szól rá azonnal behúzza fülét-farkát. Ha meg véletlen felemelnénk a hangunkat akármi miatt már menekül azonnal. Barnára simán rá lehet szólni - és elég csak szigorú hangsúlyt alkalmazni - azonnal tudja, hogy rosszat csinált, abba is hagyja és jön bújni, bocsánatot kérni.
Luna leány számára még mindig szokatlan, hogy az emberek akarhatnak tőle valamit, még mindig nehezen megy az ül, pedig már 3 hónapja gyakoroljuk a dolgot - általában két lábra áll, mert a láncon ezt a pózt szokta meg ha véletlen foglalkoztak vele az emberek. Barna már a harmadik nap elkezdte kapizsgálni mit akarunk tőle, és már stabilabban tudja a parancsot mint Lunci.
Lunához képest Barna annyira jó idegi állapotban van, hogy ha nem tudnám honnan került hozzánk, azt gondolnám csak nyaralni kaptuk kölcsön szerető gazdijaitól. Egyedül az árulkodik az igazságról, hogy Barna a bújáson kívül semmihez sem ért. Azt sejtem egyszer régen mielőtt ahhoz a gyűjtőhöz került lehettek igazi jó gazdái. Kár, hogy nem volt benne chip, most haza kerülhetett volna....
Barna kezdi otthon érezni magát, annyira, hogy szerdán kicsit betámadta Fannit. Barna talált valami izgalmasat a kertben Fanni odament megnézni, Barna meg betámadta. Szerencsére Zoli kinn volt velük és azonnal leállította a dolgot. Fanni végül megúszta egy kicsi lukkal a jobb hátsó lábán.
Barna Luna esetében se bír magával. Mivel Luna még ivaros, és bár most nem tüzel mégis jó illata lehet úgyhogy Barna rámászott. Azonnal leszedtem róla, és lenyomtam a földre. Ezt 3x el kellet játszanunk, de azóta megértette, hogy ezt nem csinálhatja nálunk.
Akkor most a jó hírek:
Barna emberekkel szembe semmilyen agressziót nem mutat. Bármit megtehetek vele. Amikor le kellett nyomnom a földre nem tiltakozott, azonnal megadta magát. Tegnap este előbb kezdett enni mint, hogy engedélyt kapott volna rá, és simán ki tudtam venni a falatot a szájából, meg se nyikkant.
Hihetetlen kiegyensúlyozott idegrendszerű és okos kutya. Mikor hozzánk került, semmilyen parancsot nem ismert, csak behívni lehetett. Mára már egész jól megy az ül, már kezd hallgatni a nevére, alakul a pórázon sétálás is. Tudja már azt is, hogy a kertkapun engedély nélkül nem szabad kilépni.
 |
| Sétára várva |
Végre megtalálták a közös hangot Fannival, és már hármasban tudnak játszani!
Annyira más mint szegény Luna kutyánk, aki eddigi kb. 3 évét láncon töltötte, és gyakran elverték. Lunára még most se nagyon lehet rászólni, ha az ember egy kicsit is szigorúan szól rá azonnal behúzza fülét-farkát. Ha meg véletlen felemelnénk a hangunkat akármi miatt már menekül azonnal. Barnára simán rá lehet szólni - és elég csak szigorú hangsúlyt alkalmazni - azonnal tudja, hogy rosszat csinált, abba is hagyja és jön bújni, bocsánatot kérni.
Luna leány számára még mindig szokatlan, hogy az emberek akarhatnak tőle valamit, még mindig nehezen megy az ül, pedig már 3 hónapja gyakoroljuk a dolgot - általában két lábra áll, mert a láncon ezt a pózt szokta meg ha véletlen foglalkoztak vele az emberek. Barna már a harmadik nap elkezdte kapizsgálni mit akarunk tőle, és már stabilabban tudja a parancsot mint Lunci.
Lunához képest Barna annyira jó idegi állapotban van, hogy ha nem tudnám honnan került hozzánk, azt gondolnám csak nyaralni kaptuk kölcsön szerető gazdijaitól. Egyedül az árulkodik az igazságról, hogy Barna a bújáson kívül semmihez sem ért. Azt sejtem egyszer régen mielőtt ahhoz a gyűjtőhöz került lehettek igazi jó gazdái. Kár, hogy nem volt benne chip, most haza kerülhetett volna....
 |
| Sétálunk |
2011. július 25., hétfő
Bakács Barna első napja
Bakács 11 óra környékén érkezett meg hozzánk, nagyon aranyos, nyugodt (természetesen vizslához mérten) kiegyensúlyozottnak tűnő kutyus. Azonnal beleszeretett Lunába, vágta neki az imponáló pózokat
Első dolgunk volt, hogy elmentem velük hármasban sétálni. Bakács pórázon jött, a lányok szabadon. Első tapasztalat: a láb mellett menést nem ismeri, de nem is küzd nagyon ellene, nagyon nem tépi a pórázt könnyű visszahúzni magam mellé. A réten hosszú pórázra engedtem, de mivel nagyon jól viselkedett és ha hívtam azonnal jött így el mertem engedni - nem is volt vele gond. A kondiján viszont van mit javítani, miután felfutott hozzám egy 10 m-es dombra lihegett rendesen. Hazafele már nagyon szépen jött láb mellett - köszönhetően a fáradságának.
Itthon kapott tőlünk egy keresztnevet: Barna - mivel a Bakács olyan vezetéknevesen hangzik nekünk, nem is tudtuk megszokni.
Bakács Barna nagyon okos kutya - annak ellenére, hogy még az Ül parancsot se ismeri. Elég csak csúnyán nézni rá, máris tudja hogy rosszat csinál, azonnal abba is hagyja, és jön farok csóválva bocsánatot kérni. Ha leülök azonnal jön bújni - teljesen olyan mint Fannimanni.
Délután megvolt az első játék Lunával, Fannival még kommunikációs gondjaik vannak, mert Fannimanni játékra hívás közben ugat, és az Öregúron látszik, hogy ettől teljesen zavarba jön, és nem érti mit kezdjen a helyzettel - de majd úgyis megtanulják egymás nyelvét.
Barna nem nagyon akart bejönni a házba, de miután levittem neki az ágyát sikerült beimátkozni. Pár percre rá már le is mászott az alagsorba vezető lépcsőn, majd ott sípolt a legalján, hogy nem mer feljönni (a lépcsőfokok között át lehet látni és ez általában minden kutyának problémát okoz elsőre - Luna is sokáig nem mert feljönni miatta) végül hosszas unszolásra csak felmászott - de úgy hogy minden lépcsőfoknál alaposan megvizsgálta a lukat. Pár percre rá már úgy közlekedett, mintha sose lett volna gondja vele.
Sajnos felmászott a lenti szoba ágyára - gondolom azoknál, akik eddig vigyáztak rá ezt lehetett - de nálunk más a szabály így le kellett parancsolnunk róla. Végül 2x kellett rászólni - és kicsit felpuhítani pokrócokkal a saját ágyát - többet nem ment fel.
Az esti etetéstől kicsit tartottam, mondták, hogy ott néha szokott morogni, de végül mintakutyaként viselkedett. Miután leültettük csak egyszer kellett rászólni, utána szépen várta, amíg engedélyt kap rá. Fanni és Barna fejezte be elsőnek az evést, utána megvizsgálták alaposan egymás tálját, hogy a másik hagyott-e valamit.
Az estét végül Barna lent töltötte az ajtónál, nem akartuk erőltetni a lépcsőzést, elég volt ennyi izgalom neki mára.
Első dolgunk volt, hogy elmentem velük hármasban sétálni. Bakács pórázon jött, a lányok szabadon. Első tapasztalat: a láb mellett menést nem ismeri, de nem is küzd nagyon ellene, nagyon nem tépi a pórázt könnyű visszahúzni magam mellé. A réten hosszú pórázra engedtem, de mivel nagyon jól viselkedett és ha hívtam azonnal jött így el mertem engedni - nem is volt vele gond. A kondiján viszont van mit javítani, miután felfutott hozzám egy 10 m-es dombra lihegett rendesen. Hazafele már nagyon szépen jött láb mellett - köszönhetően a fáradságának.
 |
| Lunával |
 |
| Barna megvizsgálja, mit szoktak a vizslák csinálni a réten |
 |
| Futáás |
Itthon kapott tőlünk egy keresztnevet: Barna - mivel a Bakács olyan vezetéknevesen hangzik nekünk, nem is tudtuk megszokni.
Bakács Barna nagyon okos kutya - annak ellenére, hogy még az Ül parancsot se ismeri. Elég csak csúnyán nézni rá, máris tudja hogy rosszat csinál, azonnal abba is hagyja, és jön farok csóválva bocsánatot kérni. Ha leülök azonnal jön bújni - teljesen olyan mint Fannimanni.
Délután megvolt az első játék Lunával, Fannival még kommunikációs gondjaik vannak, mert Fannimanni játékra hívás közben ugat, és az Öregúron látszik, hogy ettől teljesen zavarba jön, és nem érti mit kezdjen a helyzettel - de majd úgyis megtanulják egymás nyelvét.
Barna nem nagyon akart bejönni a házba, de miután levittem neki az ágyát sikerült beimátkozni. Pár percre rá már le is mászott az alagsorba vezető lépcsőn, majd ott sípolt a legalján, hogy nem mer feljönni (a lépcsőfokok között át lehet látni és ez általában minden kutyának problémát okoz elsőre - Luna is sokáig nem mert feljönni miatta) végül hosszas unszolásra csak felmászott - de úgy hogy minden lépcsőfoknál alaposan megvizsgálta a lukat. Pár percre rá már úgy közlekedett, mintha sose lett volna gondja vele.
Sajnos felmászott a lenti szoba ágyára - gondolom azoknál, akik eddig vigyáztak rá ezt lehetett - de nálunk más a szabály így le kellett parancsolnunk róla. Végül 2x kellett rászólni - és kicsit felpuhítani pokrócokkal a saját ágyát - többet nem ment fel.
Az esti etetéstől kicsit tartottam, mondták, hogy ott néha szokott morogni, de végül mintakutyaként viselkedett. Miután leültettük csak egyszer kellett rászólni, utána szépen várta, amíg engedélyt kap rá. Fanni és Barna fejezte be elsőnek az evést, utána megvizsgálták alaposan egymás tálját, hogy a másik hagyott-e valamit.
Az estét végül Barna lent töltötte az ajtónál, nem akartuk erőltetni a lépcsőzést, elég volt ennyi izgalom neki mára.
2011. július 23., szombat
Ideiglenes befogadók leszünk!
Holnap érkezik hozzánk Bakács bácsi, a 9 éves vizsla, akire addig fogunk vigyázni, míg nem találnak neki németországban gazdit.
Bakács története elég kalandos, itt olvasható:
http://vizslanaplo.blogspot.com/2011/07/7-mentett-vizslanak-keresunk-ideiglenes.html
Eddigi befogadói azt mondják, nyugis öregúr, aki nagyon szeret a fák árnyékában heverészni, és imádja ha simogatják.
Kiváncsi vagyok, hogyan fogják fogadni a lányaim. Izgulok kicsit azért is, mert eddig még kan kutyával nem kerültem közelebbi kapcsolatba, de szerencsére Zolinak már két kan kutyusa is volt.
Bakács története elég kalandos, itt olvasható:
http://vizslanaplo.blogspot.com/2011/07/7-mentett-vizslanak-keresunk-ideiglenes.html
Eddigi befogadói azt mondják, nyugis öregúr, aki nagyon szeret a fák árnyékában heverészni, és imádja ha simogatják.
Kiváncsi vagyok, hogyan fogják fogadni a lányaim. Izgulok kicsit azért is, mert eddig még kan kutyával nem kerültem közelebbi kapcsolatba, de szerencsére Zolinak már két kan kutyusa is volt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)