Luna első sétája

 Következő alkalommal elhatároztuk, hogy megsétáltatjuk Lunát, hogy megismerjük közelebbről, és ő szokjon minket. Magammal vittem Fanni fojtóját, illetve a Dörmitől maradt kisebb pórázt. Mikor Luna meglátott minket ugatva-ugrálva üdvözölt, amennyire csak a lánca engedte. Kicsit félve jelentetem be, hogy elvinnénk sétálni a kutyust. A bácsi nagyon lelkesen segített lecsatolni a láncot Lunáról, majd indultunk is. Luna az újdonsült szabadságban azonnal ment volna minden létező irányba. Azt hamar megtapasztalta, hogy ha húzza a pórázt azzal nem ér semmit, mert egyrészt én azonnal megállok, másrészt a fojtó nem túl kényelmes olyankor. A séta tempónkat viszont lassúnak találta, végül kiegyezett abban, hogy körbe-körbe sétált körülöttem.

Kíváncsi voltam rá, hogyan viselkedik más kutyákkal. Fanni mikor hozzánk került teljesen leblokkolt a kerítés mögött ugató kutyáktól - úgy kellett arrébb vonszolni. Nagyon sok időbe került az is, hogy ne tojjon be teljesen ha 1 kutyánál több kerül a közelébe - a méret itt nem számított, két ölebtől is teljesen be tudott tojni. Kerestünk egy kerítés mögötti ugatós kutyát, Lunát egyáltalán nem érdekelte. Direkt közel mentem vele a kerítéshez, de ő csak lelkesen szaglászott a fűben, a félelem legkisebb jele nélkül. Jó jel, remélhetőleg nem fog visítva világgá rohanni, ha majd összeeresztjük a mi hiperaktív vizslánkkal.

Egy rossz dolgot is megfigyeltem: lány létére felemelt lábbal pisil. A dominanciával lehet lesznek majd gondjaink.

Mikor visszaértünk a házhoz Luna nem akart bejönni - ő még sétált volna, meg is értem. Újra ugrálva-ugatva búcsúztatott minket.

Legközelebb viszek neki féreghajtót és bolhaírtót. Állatorvost is keríteni kell a környéken. Jó lenne minél előbb bemutatni egymásnak a két kutyát.